Pilisszentiván.hu
2017.06.25. Vilmos napja van
1-16 megjelenítése a(z) 16 elemből.

Őstörténet

2010.07.19.

A Pilis hegységben az első ember az utolsó jégkorszak vége felé jelent meg.
A Kiskevély barlangjában és a szántói kőfülkében éltek az ún. ?barlangi gravettik? vagy ?barlangi eszkimók?.
A Remetehegy felső barlangjában (Máriaremete és Nagykovácsi között) 1969-ben megtalálták a neandervölgyi ember pattintott kőszerszámát?


Római kor

2010.07.18.

Az ókori Róma i.e. 35 és i.sz. 9 között meghódította Pannóniát (kb. a mai Dunántúl és Horvátország egy része) és Illíriát (kb. Horvátország és Bosznia-Hercegovina egy része), majd Pannónia önálló császári provincia lett.
E korból Pilisszentiván területén még nem találtak tárgyi emlékeket, de Pilisvörösvár északi részén, Szabadságligeten találtak római érméket.
Bél Mátyás (1737) azt írja Csabáról, hogy a falun kívül, mintegy 200 lépésnyire keletre, a vörösvári úton látszanak valamely római építmény romjai.


Középkor

2010.07.17.

A népvándorlás kora után a Budai hegyvidéken Szentivánról vagy valami hasonló nevű településről szó sincs.
A tatárok a környék falvait kirabolták és felgyújtották.
Egy 1274 után megtartott határjárás leírása szerint a mai Szentiván területén lehetett Wenecia.
Ferenczy József (1833) azt mondja, hogy a falu hajdan a Battháza nevet viselte, de ennek egyelőre sehol sem sikerült nyomára bukkanni.
Bél Mátyás viszont (1735?1742) már jelenlegi helyén jelöli és Szentivánnak nevezi, de pusztának, s a budai Ágoston-rendi szerzetesnők birtokának mondja.
A Bakács István (1982) által kiadott oklevélregesztákban 1151. sorszám alatt szerepel egy 1401. április 17-én kelt oklevél, mely Sambok, Perbar és Monaar községek határjárását írja le.


Török-kor

2010.07.16.

Lala Musztafa 1543-ban erős palánkvárat építtetett Vörösváron, melynek kerülete 1000 lépés, két kapuja volt és várárok vette körül. A falak színéről el is nevezték Vörösvárnak.
A Budai szandzsák (török közigazgatási egység) 1546?1590. évi összeírásai községünket sem Szentiván, sem pedig Battháza ill. Iwanfelde néven nem említik. Mire a törököket 1686-ban Budáról kiverték, a környék lakatlanná vált.
A Budai Ágostonosok irataival bizonyítható, hogy a középkori helység romjai 1714-ben még megvoltak. Ekkor a Vörösvár falu és Szentiván puszta közötti határok megállapítása ügyében lefolytatott tanúkihallgatás alkalmával Lendvay István 80 éves óbudai lakos vallotta?


A község területének birtokviszonyai

2010.07.15.

1708. május 15-én a nádor gróf Brankovics János Pálnak adományozta Szentiván, valamint Alsó és Felső Kovácsi területét. 5 hónap múlva, 1708. október 30-án annak törvényes módja szerint a birtokba iktatás is megtörtént.

A budai Ágostonrendieknek Eszterházy Pál herceg és nádor 1709. július 16-án megadta a Szentiván ajándékozására vonatkozó alapítólevelet.

Az adományozás után mindkét fél jogosan érezte magát a terület birtokosának, ami természetesen sok gondot okozott. Brankovics János Pál 1718-ban be is perelte az Ágostoniakat.Nádasi Tersztyánszky János 1746-ban megvásárolta Vörösvár, majd Solymár birtokát is. 1750-ben az Ágostonosoknak fizetendő 5700 forint kártérítés ellenében nádori adományozásként Szentivánt is birtokba kapta.


A község betelepítése

2010.07.14.

Öt német család már 1723-ban megérkezett, velük a települési szerződést 1724. április 24-én kötötte meg a Budai Ágostonosok vikáriusa, Scharinger Patrik atya. Ez az irat teljes egészében és épen megmaradt.
Az első öt család neve és származási helye:
? Peter Paxian Lohr am Mayn-ból, a majnai kerületből
? Heinrich Metzger és fia Hans Metzger Parthenstein-ből a majnai kerületből
? Lorentz Eisenkramer Oberwissä-ből, Mainz vidékéről
? Heinrich Hessing Lohr-ból.
Bőbvebben?
1728-ból két összeírás maradt ránk: az országos ill. a Budai Ágostonosok vikáriusa által készített. A két lista között jelentős különbségek vannak Bővebben?
Mindemellett az Ágostonosok gondoskodtak arról, hogy a betelepülők kétkezi munkájukkal és szorgalommal meg tudják teremteni megélhetésüket.


Élet a kialakuló faluban

2010.07.13.

1769. szeptember 2-án kelt az az Országos Levéltárban található latin nyelvű irat, mely az utód nélkül elhunyt Tersztyánszky József birtokainak és birtokjogainak összeírását tartalmazza. Bővebben?
A letelepülők életkörülményeire leginkább a települési szerződésből következtethetünk, hiszen abban rögzítették a jogokat és a kötelezettségeket. Bővebben?
Csupán földművelésből nehéz lett volna megélni, elvándorlás is volt. Bővebben?
Az iskolával kapcsolatosan legkorábban 1761-ből találhatunk utalást az egyházi iratokban és anyakönyvekben. Szentivánnak 1745-ig nem volt saját tanítója. A községnek 1894-ig római katolikus elemi iskolája volt a mai plébánia épületének helyén, melyet 1895-ben államosították, majd állami óvodát is alapítottak.


Egyház és templom a faluban

2010.07.12.

A betelepülő németek katolikusok voltak, igényük volt arra, hogy mielőbb felépítsék az Isten házát, ahol a nehéz időkben vigaszt találnak. Eleinte az uradalmi ház kápolnáját használták, csak később került sor önálló templom építésére.
Egy kápolna helyén kezdte építeni a híres építőmester, Nepauer Máté, a mostani pilisszentiváni templomot 1780-ban, de az építkezés anyagiak hiányában 1796-ig elhúzódott.
Az 1782. évi egyházmegyei összeírásban az áll, hogy a helységnek temploma van, de plébániája nincs. A vörösvári káplán járt át a faluba misézni.
A templom körüli római katolikus temető 1752-től volt használatban 1888-ig.


XVIII-XIX. század

2010.07.11.

A XVIII. századból még egy érdekes, említésre méltó esemény van, ez pedig a pestis járvány. 1710-ben és 1739-ben Magyarország nagy területein dúlt a pestis.
Az 1848/49-es szabadságharcnak Pilisszentivánon nem voltak kiemelkedő eseményei, de ?


A kőszénbánya

2010.07.10.

Fontos változást hozott a falu életében az 1849-ben megnyílt barnaszénbánya, melynek tulajdonos-bérlője akkor a württembergi (Németország) református vallású Gustav Jacob volt. A bánya történetével külön fejezet foglalkozik, itt inkább az ott dolgozó embereket állítjuk a középpontba. A szolgabíró 1856. március 20-án kelt 2805 sz. rendeletével megtiltotta a szentiváni bányában a vasár- és ünnepnapokon folyó munkát.


A XX. század

2010.07.09.

Az első világháborúban 45 pilisszentiváni férfi (más forrás szerint 31) halt hősi halált, és a község első volt az egész országban, amely még 1918-ban emlékművet állított a hősök tiszteletére. Az első világháború áldozatainak tiszteletére emelt oszlopon ma 33 nevet olvashatunk. Az egyházközség 1919-ben alakult meg, 1921-ben pedig Pilisszentivánt nagyközséggé nyilvánították. Ekkor választották meg az első okleveles jegyzőt Unger Máté személyében.
A Tanácsköztársaság idejéből nem sikerült sok anyagot találni.
A második világháború véres harcai szerencsére elkerülték a falut, bár egy menekülő gép még bombákat dobott le és Richolm Péterék háza telitalálatot kapott.


Pilisszentiván a XXI. században

2010.07.08.

Nagy változást hozott a község életében az 1989-es rendszerváltás. Az 1989-ben szabadon választott önkormányzati testület elsődleges céljának tekintette az infrastruktúra kiépítését a még eladható telkek árából.
A közösség életében a falu megalakulásától fogva rendkívül fontos szerepet játszott a római katolikus vallás.
A régiek helyett azonban új értékek is teremtődnek, mint például?


A pilisszentiváni szénbányászat története

2010.07.07.

Nem véletlenül került Pilisszentiván címerébe az ütőkalapács és nyeles vágóék, mint a bányászat jelképe, ugyanis 1969. december 31-ig barnaszénbánya működött a község határában. A XIX. század közepén a gyors ipari fejlődés nagy tömegű fűtőanyagot igényelt, erre kiválóan alkalmas volt a szén.


A bánya szerepe a község kommunális fejlődésében

2010.07.06.

Mivel a medence korlátozott szénvagyon-készlete 100 tonna/nap volt, nagyobb termelési kapacitás kiépítését nem tette lehetővé, ezért a pilisi bányászattal kapcsolatban végrehajtott műszaki fejlesztési intézkedések elsősorban olyan természetűek voltak, melyek egyrészt az elért termelési kapacitás kihasználását gátló szűk keresztmetszetek felszámolását szolgálták, másrészt a dolgozók jobb szociális, egészségügyi és munkavédelmi helyzetét biztosították, és nem utolsó sorban a termelékenység növelését eredményezték.


Pilisszentiván települési szerződésének magyar olvasata

2010.07.05.

(Dr. Mirk Mária)

Minekután mi, a Budai Országúti Ágostonos atyák elhatároztuk, hogy a saját tulajdonunkban levő puszta Szent Iványba néhány lakost befogadunk, akik közül néhányan már az elmúlt évben bejelentkeztek és azon célból, hogy letelepedjenek, megérkeztek, így közülük 5 felet befogadtunk, úgy mint Heinrich Hessing-et, Peter Paxian-t, Heinrich Metzger-t, Hans Metzger-t és Lorentz Eisenkramer-t.


Ansiedlungsordnung von Pilisszentiván.

2010.07.04.

Demnach wir P.P. Augustiner auf der Landstrasß zu Ofen Resolviert haben in unßer aigenthumbliches Praedium Szent Ivány einige Innsasßen einzunehmen, deren sich schon voriges Jahr etwelche angemeldet, und nun zu dießen Ziel und End sich alda niderzusetzen angekohmen, so seind davon 5 parthe?en, alß Heinrich Hessing, Peter Paxian, Heinrich Metzger, Hans Metzger, und Lorentz Eisenkramer angenohmen worden, zu mahlen aber zu derle? einrichtung ein sonderes Regulament vonnöhten ist, alß...


Keresés

Naptár

Gyorsmenü

Dokumentumtár
Testvértelepülés
Hulladéknaptár 2017

Banner

Partnerkapcsolat



Magyar Államkincstár


Magyar Zarándokút

  Kapcsolat

Cím: 2084, Pilisszentiván, Szabadság u. 85.
Telefon: 26/367-322
Fax: 26/367-397
E-mail: hivatal@pilisszentivan.hu