Az ókori Róma i.e. 35 és i.sz. 9 között meghódította Pannóniát (kb. a mai Dunántúl és Horvátország egy része) és Illíriát (kb. Horvátország és Bosznia-Hercegovina egy része), majd Pannónia önálló császári provincia lett. Határait négy légió védte. Felső-Pannónia, a mai Dunántúl székhelye Savaria (Szombathely) volt. Az V. és VI. században Pannóniában egymást követték a hunok, a keleti gótok, a longobárdok és az avarok (568), akik egészen a magyarok megérkezéséig (IX. sz.) uralmuk alatt tartották.

E korból Pilisszentiván területén még nem találtak tárgyi emlékeket, de Pilisvörösvár északi részén, Szabadságligeten találtak római érméket. A pilisvörösvári templom déli falába beépítettek egy a falu területén talált római sírkövet, amely azonban az 1932-33-ban végzett renováláskor eltűnt onnan. A vörösváriak három római korból származó mérföldkővel is büszkélkedhetnek, melyek jelenleg a könyvtár udvarában tekinthetők meg.

Bél Mátyás (1737) azt írja Csabáról, hogy a falun kívül, mintegy 200 lépésnyire keletre, a vörösvári úton látszanak valamely római építmény romjai. Több emlékkő található ott latin felírással. A falu felett távolabb ugyancsak a bécsi úton más rom is van, melyben szintén föliratos szegletes téglák vannak. Talán az óbudai Sicambria anyagából épült váracska volt ott.

Dr. Mirk Mária