Pilisszentiván.hu
2017.04.28. Valéria napja van

Európa Diplomás Terület

A védetté nyilvánítás története

Pilisi len
(Linum dolomiticum Borbás)
(Fotó: Zsila Sándor)

A Budapest környéki flóra kiemelkedő kutatóját, Borbás Vincét gyakran emlegetik a "legmagyarabb botanikus"-ként. Megérdemli a kitüntető címet, hiszen számos pannóniai bennszülött növényfajt írt le. Felfedezettjei közül a legtündöklőbbet, a pilisi lent ( Linum dolomiticum ) a Természettudományi Társulat 1897. január 13-án tartott ülésén mutatta be. Borbás kivételes felkészültségét mutatja, hogy azt is felismerte, az újonnan talált növényfaj legközelebbi rokona egy görögországi lenfaj, a Linum elegans. Borbás Vince emlékét a Szénások ma is őrzi, a terület egyik legértékesebb dolomithegyét Borbásgerincnek nevezik.

Borbás Vince (1844-1905) botanikus, a Budai-hegység flórájának kutatója (Természettudományi múzeum tudománytörténeti gyűjtemény)

Linum dolomiticum

Linum elegans

A hazai természetvédelem alapelveit kidolgozó Kaán Károly már 1931-ben megjelent ?Természetvédelem és természeti emlékek? című könyvében javasolta a Kis- és Nagy-Szénás egy részén rezerváció kijelölését a ritka növények megóvása érdekében. Ugyanekkor Pilisszentiván egykori földbirtokosa, Karátsonyi Imre gróf gondoskodott a pilisi len védelméről. Ennek ellenére csak a világháború után, 1951-ben került sor két kisebb terület védetté nyilvánítására, melyek az 1978-ban létrehozott Budai Tájvédelmi Körzet részévé váltak. 1994-ben a terület egy részét erdőrezervátummá, azaz olyan területté nyilvánították, ahol semmiféle emberi (erdészeti) beavatkozás nem történik, így a háborítatlan természeti folyamatok tanulmányozhatók.

Kaán Károly (1867-1940) erdőmérnök, a hazai természetvédelem alapelveinek kidolgozója.
(Farkas Lajos archívuma)

A terület az Európa Diplomát 1995-ben nyerte el. A címet 2000-ben és 2005-ben újabb öt évre meghosszabbították. A Diploma 2005-ös megújításakor a magyar fél a következő ajánlásokat kapta:

1. A terület komplex kezelésére egyetlen szervezetet kell kijelölni annak érdekében, hogy a természetvédelem egyértelmű prioritást kapjon; ez a természetvédelmi szervezet területi igazgatósága, vagyis a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság legyen.
2. A területen és környezetében végzett nagyvad-gazdálkodás során csak olyan tevékenységet szabad engedélyezni, amely összhangban van a területre vonatkozó természetvédelmi célkitűzésekkel. Különös figyelmet kell fordítani a muflon és a dám állomány kiirtására és a nagytestű növényevők olyan szintre szorítására, ami a dolomit gyepek és természetközeli erdők megőrzésével összhangban van. A vadgazdálkodást a populációk pontos monitorozása alapján kell megszervezni.
3. A területen belül található régi kerítéseket el kell bontani és a teljes Európa Diplomás Területet be kell keríteni annak érdekében, hogy az illegális terepmotorozást megakadályozzuk és a vadlétszám szabályozás hatékonyságát növeljük.
4. A terület nemzeti és európai jelentőségének megfelelő pénzügyi és személyi feltételeket kell biztosítani a LIFE program utáni időszakban is.
5. Intézkedéseket kell tenni a nem őshonos fafajok (Robinia pseudoacacia és Pinus nigra) visszaszorítására, előnyben részesítve az ökológiai szempontból legértékesebb zónákat. Ki kell jelölni egy önálló magterületet, ahol csak ilyen erdészeti beavatkozás végezhető. Ez a magterület legalább az Európa Diplomás Terület felét tegye ki és foglalja magába a Linum dolomiticum teljes állományát, a gyepeket, meredek lejtőket és az erdőrezervátumot.
6. Fejleszteni kell a terület turisztikai befogadó-képességét. Ennek érdekében szervezett túrákat kell szervezni a legérzékenyebb területeken kívül, amelyek révén növelhető a társadalom felelősségérzete a területen található élőhelyek megóvása iránt. Intézkedéseket kell hozni az egyre növekvő mértékű terepmotorozás megakadályozására.
7. Gondoskodni kell a fokozottan védett terület szélén elhelyezkedő azon két védett területrész fenntartásáról, amelyek számára a diploma adományozását szintén kérelmezték, hogy puffer-zónaként betölthessék szerepüket. Építkezés nem megengedhető.
8. A terület körül az urbanizációs nyomást szigorúan szabályozni kell. Különös figyelemmel kell kísérni Nagykovácsi, Pilisszentiván és Piliscsaba bármilyen új fejlesztési tervét.
9. Folytatni kell az együttműködést az önkéntesekkel (iskolák, civil szervezetek, cserkészek), a helyi lakossággal és a polgárőrségekkel.
10. Véglegesíteni kell az új kezelési tervet és meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy a Szénás-hegycsoportot a Budai Tájvédelmi Körzetről leválasszák.

A Szénás-hegycsoportnak adományozott Európa Diploma (Fotó: Kézdy Pál)


2008-tól a terület kezelését a Szénás-hegycsoport Európa diplomás terület természetvédelmi kezelési tervéről kiadott 17/2008. (VI. 3.) KvVM rendelet alapján kell végezni.


A Szénások állatvilága

A Szénások Európa Diplomás terület zoológiai értékei közül kiemelkedik a gerinctelen állatvilág. A fauna sokszínűsége főleg annak köszönhető, hogy a növénytársulások is változatosak: az idős bükkösöktől a nyílt sziklagyepekig sokféle élőhely állatai népesítik be a területet. A gerinctelen faunát a mediterrán és kontinentális elterjedésű fajok túlsúlya jellemzi.

A dolomit vegetáció változatos élőhelyeket biztosít az állatvilág számára (Fotó: Kalotás Zsolt)

Fűrészlábú szöcske (Saga pedo). Európa legnagyobb rovarfaja. Elterjedési területének északi határa a Kárpát-medence, ahol szűznemzéssel szaporodik. A száraz, meleg, dús növényzetű sztyepprétek ritka lakója. Hatalmas termete ellenére nehéz észrevenni, hiszen színe és mozgása olyan, mint egy szélben mozgó ágé. Ragadozó életmódot folytat.

Fűrészlábú szöcske (Saga pedo)

Fotó: Szollát György)

Vonalkás földibagoly (Euxoa vitta): Atlantomediterrán elterjedésű lepkefaj. A nyílt mészkő- és dolomitgyepek lakója, amely nagyon szórványosan fordul elő Közép-Európában. A területen élő populációja viszonylag nagy egyedszámú és stabil. Hernyója rövid föld alatti járatokban él, onnan csak ritkán merészkedik elő, hogy a közelben lévő növényeket tápláléknak behúzza a járatába.

Vonalkás földibagoly (Euxoa vitta)(Pál László festménye)

Keleti rablópille (Libelloides macaronius). Mediterrán elterjedésű rovarfaj, amely lepkeszerű megjelenése ellenére a recésszárnyúak rendjének tagja. A gyorsröptű kifejlett rovar rövid életű, és rövid ideig rajzik, ezért jelenlétét nem könnyű kimutatni. A területen rendszeresen megfigyelhető.

Keleti rablópille (Libelloides macaronius) (Fotó: Kun András)

Szürke bogáncs
(Carduus crassifolius subsp. glaucus)? jégkori maradvány (Fotó: Kalotás Zsolt)

A vidék alapkőzete ? a triász időszaki dolomit ? igen változatos, mozgalmas, gerincekkel, völgyekkel tagolt felszínt képez, amelyen üdébb és szárazabb tölgyerdők, karsztbokorerdők, sztyepplejtők és sziklagyepek mozaikja jött létre. A száraz, meleg mikroklímájú déli lejtőket csak néhány méter választja el a hideg északi oldalaktól, ezért a nagy klímaváltozásokat a növényzet csupán néhány méteres vándorlással szinte változatlanul át tudta vészelni. A hideg északi völgyoldalakban fennmaradtak azok a jégkori növények, amelyek a Kárpát-medencéből máshonnan már kipusztultak, ma magashegységi fajok. Ilyenek a lila csenkesz ( Festuca amethystina ), a tarka nádtippan ( Calamagrostis varia ) és a szürke bogáncs
( Carduus crassifolius subsp. glaucus ).

Benszülött növények. Az itt található menedékhelyeken ? refúgiumokban ? fennmaradt növényegyedek fajtársaiktól elszigetelve önálló bennszülött fajjá válhattak. Csak a Dunántúli-középhegység dolomit sziklagyepjeiben fordul elő az István király-szegfű
( Dianthus plumarius ssp. regis-stephani ) és a magyar gurgolya ( Seseli leucospermum ). A budai berkenye
( Sorbus semiincisa ) elterjedési területe a Budai-hegység és a Pilis. A hazai flóra egyik leghíresebb bennszülött növénye a pilisi len ( Linum dolomiticum ), amely az egész világon csak itt él.

Pilisi len (Linum dolomiticum) ? teljes világállományát a Szénás-hegycsoport őrzi (Fotó: Kalotás Zsolt)

Erdőkép a Kutya-hegyen
(Fotó: Kalotás Zsolt)

A dolomithegyek völgyeiben zárt erdőket találunk. A gyertyános-kocsánytalan tölgyesekben a társulás nevét adó fafajok közé madárcseresznye, bükk, kis- és nagylevelű hárs, magas kőris elegyedik. A kirándulók szépnek találják ezeket az erdőket, de a természetvédelmi szakember kritikusan nézi az azonos korú fákat, illetve az elhalt törzsek hiányát. Ezek bizonyítják, hogy a területen hosszú ideig intenzív erdőgazdálkodás folyt. Reményeink szerint néhány évtized múlva már számos helyen tárul elénk az itt látható erdőkép: a kidőlt idős bükk számos élőlény létfeltételeit teremti meg, a helyén nyílt lékben pedig fiatal hárs csemeték törnek fel.

Fotó készül a bibircses vértőről (Fotó: Kézdy Pál)

Bibircses vértő (Onosma pseudarenaria)
(Fotó: Kalotás Zsolt)

Az erdőirtások révén létrehozott kaszálókon és legelőkön másodlagos, de fajgazdag hegyi rétek, sztyepprétek, sziklagyepek alakultak ki. A legnagyobb ilyen jellegű gyepes terület a Nagy-Szénás, de kiterjedt gyepfoltok vannak a Kutya-hegy aljában is. Mára ezek a gyepek is olyan ritka növényfajok élőhelyei, mint a bennszülött bibircses vértő ( Onosma pseudarenaria ) vagy a homoki nőszirom ( Iris arenaria ).

Kedves Látogató!

Szeretettel köszöntünk a Jági tanösvény induló állomásán. Ha most jársz először erre, talán még nem is hallottál a Jági-tóról. A Budai-hegység turistatérképén a Pilisszentivánhoz közeli tó mellett nem találunk nevet, és a szomszédos Jági-rét is Vadász-rét néven szerepel. Ám a tanösvénynek olyan nevet adtunk, amely a helybeliek számára természetesen hangzik. Szentivánon az 1720-as évek óta élnek németek, akik nemcsak a földrajzi neveket, de a természeti értékeket is továbbadták utódaiknak.


A község mai címere egy négy részre osztott pajzsot ábrázol. A Nap a nyári napfordulóra, vagyis Szent Iván napjára utal, a kereszt az itt élők hitét jelképezi, a bányászjelvény azt mutatja, hogy egészen 1969-ig főképpen a szénbányászat biztosította a helybeliek megélhetését, a jobb alsó sarokban pedig ott virít a világon egyedül itt élő pilisi vagy pilisszentiváni len, a község különleges természeti gazdagságának legismertebb képviselője. A Kis- és Nagy-Szénás vidéke, melynek értékeivel itt megismerkedhetsz, több mint kétszáz éve a hazai zoológusok és botanikusok zarándokhelye. Pilisszentiván egykori földbirtokosa, Karátsonyi Imre gróf már az 1930-as évek elején gondoskodott a pilisi len védelméről ? megelőzve az első hazai védett növény- és állatfajokat kihirdető 1935-ös erdőtörvényt. Az Európa Tanács a területnek 1995-ben Európa Diplomát adományozott, amivel nemcsak azt ismerte el, hogy az itt található természeti értékek Európában egyedülállóak, hanem azt is, hogy a környéken lakók megóvásukat fontosnak tartják.


Kérünk, hogy te is vigyázz rájuk! Kellemes és izgalmas felfedezőutat kívánunk!

A tanösvény képekben:

A tanösvény indító táblája a sportpálya parkolójában

A hárshegyi homokkőfal az első állomáson

Vízbiológiai vizsgálat a Jági-tavon

A negyedik állomás kilátójából a fokozottan védett területre látunk

Természetvizsgáló hátizsákokkal a tanösvényen

Hársas-forrás környezetében lévő fákat meghatározhatjuk

Virágzó cserjék között a hatodik állomáson

A Jági tanösvény szakvezető vezetésével természetvizsgáló hátizsákokkal is végigjárható, amely minden olyan eszközt tartalmaz, amely a természet megfigyeléséhez szükséges. Szakvezetés kérhető a 06-30/511-1802-es telefonszámon.

A természetvizsgáló hátizsák felszerelése

A tanösvény füzet letölthető a www.szenas.hu honlapról, vagy megvásárolható a Pilisi len Látogatóközpontban (Pilisszentiván, Bányász u. 17., előzetes bejelentkezés szükséges a 06-30/511-1802-es telefonszámon) és a tanösvény kiindulópontjánál a Villa Negrában.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2003. decemberében nyitotta meg a Pilisi len Látogatóközpontot Pilisszentivánon a Bányász u. 17. szám alatt, ahol egy kis kiállítás is helyet kapott. Ha bármi kérdése lenne a környék állat ill. növényvilágával kapcsolatban, jobb helyet keresve sem találhat.

A kiállítás előzetes bejelentkezéssel látogatható. Bejelentkezés a 06-30/663-4669-es telefonszámon vagy a szenasok@dinpig.hu e-mail címen.

Bemutató a kiállításról


Elérhetőségek:
Pilisi len Látogatóközpont
2084 Pilisszentiván
Bányász utca 17.

Kapcsolattartó:
Becsei Katalin: +3630/511-1802

e-mail: szenasok@dinpig.hu

honlap link: http://dunaipoly.hu/hu/helyek/bemutatohelyek/pilisi-len-latogatokozpont

Facebook link: https://www.facebook.com/pilisilenlatogatokozpont/

Keresés

Naptár

Gyorsmenü

Dokumentumtár
Testvértelepülés
Hulladéknaptár 2017

Banner

Partnerkapcsolat



Magyar Államkincstár


Magyar Zarándokút

  Kapcsolat

Cím: 2084, Pilisszentiván, Szabadság u. 85.
Telefon: 26/367-322
Fax: 26/367-397
E-mail: hivatal@pilisszentivan.hu