Mivel azonban az ilyen berendezkedéshez külön szabályozás szükségeltetik, készítettük számukra és utódaik számára a következő rendeletet, hogy emlékeztessük őket kötelezettségeikre és adtuk nekik saját beleegyezésükkel a következő alapító okiratot:
Először: Földet jelölünk ki nekik házaik, szántójuk és szőlőjük számára; lakóháznak mindenkinek az út mellett és hátrafelé 15 öl széleset, mindkét oldalon 25 öl hosszút mérünk ki; szántónak pedig mindenkinek annyi legyen a házához sajátja, amennyit feltör, szőlőnek annyi, amennyit be fog ültetni. Ehhez kapnak 3 szabad [adómentes] évet, úgymint az 1724., 725. és 726. évet; a szőlőkhöz viszont 5 szabad évet adunk, úgymint az 1724., 725., 726., 727. és 728. évet. A szabad évek elmúltával kimérjük nekik a magukévá tett földterületet és az illeték megfizetése után kiállítjuk a ház- és földlevelet. Azokat a földterületeket, melyeket a kiállított házlevélen a benne feltüntetett engedélyezett telken felül szeretnének körbekeríteni és használni, ráadás földként az általános telekkönyvi rend biztosítéka szerint egyformán meg kell szolgálniuk.
Másodszor: Megengedtetik nekik, hogy házi szükségletre száraz fát gyűjtsenek, de eladniuk sem a száraz sem a zöld fát nem szabad. Ugyanígy a házaik felépítéséhez szükséges fa kitermelését engedélyezzük, és azokat megjelöljük: ha azonban az erdőből valamit ellopnak vagy elfeketéznek, minden egyes ágacskáért, legyen az bármily kicsi is, az uradalomnak 1 frt. 30 kr. büntetést fizessenek. Ugyanis erdőből és erdőjogból az uradalom semmit nem akar átadni, hanem büntetés terhe mellett mindenkorra magának tartja fenn.
Harmadszor: Megengedtetik nekik, hogy házhelyüket földjeikkel együtt eladják vagy elcseréljék, de csak is az uradalom tudomásával és engedélyével, ellenkező esetben az adás és vétel semmis. Ilyen változás esetén azonban a tizedrészt és a levél költségeit a szokásos telekkönyvi tarifákkal egyetemben ellenkezés nélkül ki kell fizetniük.
Negyedszer: 727 György napjától kezdve a szántókból kilencedet, 730-tól pedig tizedet, a szőlőkből viszont 729-től fogva kötelesek fizetni a tizedet. Hasonlóképpen az igásrobot, mindegyik fél, akinek van, egésszel, vagyis 4 állattal, évente 12 napot és 12 nap kézi robotot, akinek viszont nincsen, az évente 24 nap kézi robotot köteles ellentmondás nélkül teljesíteni; mindeme mellett György napján 1 frt. 30 kr., Mihály napján szintén 1 frt. 30 kr. földhasználatot fizetni kötelesek. Ha ketten együtt adnak egy fogatot, akkor mindegyiknek egy fél nap számíttatik.
Végezetül a háztulajdonos felek közül senkinek sem engedélyezett, hogy bérlők legyenek nála vagy bérlőket vegyen be az uradalomnál történő előzetes bejelentés nélkül, ezen bérlők azonban fizessenek a feleknek évente 1 frt. 30 kr. valamint György-napkor 45 kr. és Mihály-napkor is 45 kr. védelmi pénzt. 24 nap robotot és emellett az uradalomnak és a községnek szükség szerint és kívánságra... menni és ez értendő a... és .....-ra, akik házacskát szeretnének birtokolni minden föld nélkül. Mindezt az uradalom akarata szerint. Felvétetett Budán az Ágostonos atyák rezidenciájában a Szent István országútnál április 24-én Szent György ünnepén 1724.

L.S.

P. Patritius Scharinger Aug. Vicarius

nomine suo ac Patrum Residentiae.

Ratificatur 17 octobris 1725 in visita(ti)one nostra.

Mgr. fr. Georgius Rueß

per Austria et Hungaria P(ro)v(in)cialis.

Ratificatur demo in Visitatione no(str)a die 17 Aug, 729.

Fr: Maximilianus Hessel Comissarius

Provincialis.