Pilisszentiván.hu
2019.09.19. Vilhelmina napja van

Török-kor

Lala Musztafa 1543-ban erős palánkvárat építtetett Vörösváron, melynek kerülete 1000 lépés, két kapuja volt és várárok vette körül. A falak színéről el is nevezték Vörösvárnak.
A Budai szandzsák (török közigazgatási egység) 1546?1590. évi összeírásai községünket sem Szentiván, sem pedig Battháza ill. Iwanfelde néven nem említik. Mire a törököket 1686-ban Budáról kiverték, a környék lakatlanná vált.
A Budai Ágostonosok irataival bizonyítható, hogy a középkori helység romjai 1714-ben még megvoltak. Ekkor a Vörösvár falu és Szentiván puszta közötti határok megállapítása ügyében lefolytatott tanúkihallgatás alkalmával Lendvay István 80 éves óbudai lakos vallotta?

A mohácsi csata (1526) után II. Szulejmán győzedelmes serege egészen a Rábáig szinte mindent felperzselt és kirabolt, majd megszálló seregek hátrahagyása nélkül visszavonult. A szultán 1528-ban Bécs ellen vonult, 1529-ben újra átvonult Budán. A törökök csellel foglalták el Budát végleg, 1541-ben. Lala Musztafa 1543-ban erős palánkvárat építtetett Vörösváron, melynek kerülete 1000 lépés, két kapuja volt és várárok vette körül. A falak színéről el is nevezték Vörösvárnak. A várban mintegy száz fatetős katonaház állt, melyben mintegy kétszáz igazhitű katona élt, dzsámija volt, de fürdője nem. Erős támaszpont volt Buda és Esztergom között. 1595 augusztusában a vörösvári palánkvárnál jelentős csatát nyertek Pálffy és Nádasdy főkapitány magyar csapatai a törökök ellen, így sikerült elvágni az Esztergom várát védő törökök utánpótlásának útját.
A Budai szandzsák (török közigazgatási egység) 1546?1590. évi összeírásai községünket sem Szentiván, sem pedig Battháza ill. Iwanfelde néven nem említik. Vörösvár, Csév, Csaba, Zsámbék és Tök a törökök kezén volt, míg Szántót, Borosjenőt, Solymárt, Ürömöt, Boront és Garancsot pusztának nevezik az összeírások, ugyanakkor megadják azok jövedelmét és haszonélvezőjét is.
Mire a törököket 1686-ban Budáról kiverték, a környék lakatlanná vált. 1683-ból és 1688-ból is van feljegyzés arról, hogy Vörösvár puszta, lerombolt és lakatlan hely. A Budai hegyvidék 1690. évi összeírása szerint Vörösvár, Pomáz és Zsámbék már lakott hely volt, Csobánka, Hidegkút, Solymár és Üröm pedig lakatlan. Szentivánt nem említi.
Ezzel szemben a Budai Ágostonosok irataival bizonyítható, hogy a középkori helység romjai 1714-ben még megvoltak. Ekkor a Vörösvár falu és Szentiván puszta közötti határok megállapítása ügyében lefolytatott tanúkihallgatás alkalmával Lendvay István 80 éves óbudai lakos vallotta, hogy ?biztosan hallotta, hogy Szent Ivány templomának és más helységek köveit a törökök Vörös Várra szállították, az utasok biztonsága érdekében építendő vendégszállás részére és innen épült Vörös Vár?. Rajta kívül több tanú is vallotta, hogy van Pilis megyében egy Szent Iván nevű puszta, mely Vörös-Vár, Solmár, Perbali és Csaba között fekszik. A kihallgatott 18 tanúval október 2-án bementek ?Szent Ivány puszta helyszínére, először a templom helyére, ahol még a romok és alapfalak megvannak, ez az Esztergom felé vezető országút mellett van, az út bal oldalán 15 lépésnyire, Vörös Vár felé egy ágyúlövésre. Innen tovább dél felé lemenve a falu helyét is megmutatták, ahol csak cserjék és fák vannak, úgy mondják, hogy pince is van ott, de a fű és a sűrű cserje miatt nem láthattuk?. Bonomi Jenőnek, a Budai hegyvidék tudós kutatójának az 1930-as évek végén egy szentiváni megkérdezett azt mondta, hogy a ?Pinde Peagl? tetején régen még láthatók voltak egy kolostor romjai, de 6 éve házat építettek a helyére.

Dr. Mirk Mária


  Kapcsolat

Cím: 2084, Pilisszentiván, Szabadság u. 85.
Telefon: 26/367-322
Fax: 26/367-397
E-mail: hivatal@pilisszentivan.hu