Pilisszentiván.hu
2019.09.19. Vilhelmina napja van

Középkor

A népvándorlás kora után a Budai hegyvidéken Szentivánról vagy valami hasonló nevű településről szó sincs.
A tatárok a környék falvait kirabolták és felgyújtották.
Egy 1274 után megtartott határjárás leírása szerint a mai Szentiván területén lehetett Wenecia.
Ferenczy József (1833) azt mondja, hogy a falu hajdan a Battháza nevet viselte, de ennek egyelőre sehol sem sikerült nyomára bukkanni.
Bél Mátyás viszont (1735?1742) már jelenlegi helyén jelöli és Szentivánnak nevezi, de pusztának, s a budai Ágoston-rendi szerzetesnők birtokának mondja.
A Bakács István (1982) által kiadott oklevélregesztákban 1151. sorszám alatt szerepel egy 1401. április 17-én kelt oklevél, mely Sambok, Perbar és Monaar községek határjárását írja le.

A népvándorlás kora után a Budai hegyvidéken a következő településekről van tudomásunk: Boron/Borony, Kande/Kende, Salmar/Solymár, Garancs/Gerencs, Födémes/Fidemes, Királyszántó/Kisszántó, Chaba/Csaba, Jenő/Borosjenő, Kürt, Keszi/Budakeszi. Tehát Szentivánról vagy valami hasonló nevű településről szó sincs.

A tatárok a környék falvait kirabolták és felgyújtották, így Pilist is (ma: Pilisszentkereszt), de a ciszterciták pilisi apátságát nem rombolták le. IV. Béla 1254-ben azt írta, hogy édesanyja holtteste ott nyugszik békében. A kolostort a törökök dúlták szét valószínűleg még 1526-ban, és köveit Esztergomba szállították a város felépítéséhez.

A török-kor előtti időkre néhány utalást érdemes megemlíteni:

1. Bakács István ?Iratok Pest megye történetéhez 1002-1437? (Pest Megyei Levéltár, 1982) c. könyvében olvasható egy 1274 után megtartott csabai határjárás leírásának következő részlete:
?? az Esztergomból Budára vivő nagy úton át haladva a két Vrskurtuel nevű körtefához ér, innen nyugat felé szántóföldön át a Bercz-re megy, aztán sokáig egy vesszős helyen egy kimagasló hegyre, a Chababyktetőre, ahol a Wenecia-i népek földje végződik, és itt a Kowachy népek földjével határos??
Feltételezhető, hogy a Wenecia-i népek a szentiváni népek lehettek.

2. Győrffy György ?Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza? (Akadémiai Kiadó Budapest, 1998) IV. kötetében ezt írja: ?Venécia (1274): Lakói (Pilis-) Csaba határosai DK-en. Területileg megfelel a mai Pilisszentivánnak, de a régészetileg felismerhető faluhely ennek É-i határánál már Pilisvörösvár területére esik.? Magyarország Régészeti Topográfiájában azt írják, hogy ez a hely a mai Kakukk-hegy környéke.

3. Ferenczy József (1833) azt mondja, hogy a falu hajdan a Battháza nevet viselte, de ennek egyelőre sehol sem sikerült nyomára bukkanni.

4. Bél Mátyás viszont (1735?1742) már jelenlegi helyén jelöli és Szentivánnak nevezi, de pusztának, s a budai Ágoston-rendi szerzetesnők birtokának mondja.

5. A Bakács István (1982) által kiadott oklevél-regesztákban 1151. sorszám alatt szerepel egy 1401. április 17-én kelt oklevél, mely Sambok, Perbar és Monaar községek határjárását írja le. A leírásban több ? számunkra ma már ismeretlen nevű ? földrajzi név mellett Tynnye, Perbar, Sambok, Koachy, Chaba, Salmar és a Budáról Tynnyére menő út is szerepel. Ez kétségtelenné teszi, hogy a mostani Pilisszentiván környékéről van szó. ?... Erről ugyanazon ösvényen észak felé haladva egy körtefa alatt két út között, melyek egyikét Chabaramenewth-nak, másikat Iwanfelderemenewt-nak nevezték, Tynnye régi határjele mellett újat emeltek. ...? Első pillantásra azt gondolhatnánk, hogy Szentivánt régen Iwanfeldének nevezték. Ezt az egyszerű következtetést Tuschek Franciska, községünk szülötte, lelkes helytörténet-kutató, cáfolja, mert ebben az okiratban ?... szemernyi utalás sincs arra, hogy itt van közel az Iwan, vagy a valamikor élt Iwan területe. Más okiratban sincs erre utalás. Viszont van bizonyíték arra, hogy más irányban létezett ilyesmi. Attól a ponttól délre, ahol az Iwanfelderemenewth-at említik, fekszik a mai Budajenő. ... 1396-ban viszont említik Kysjenew-i Iwanka fiait, akik egy birtokrészért pereskednek. ... Az az irány tehát, amit Iwanfelde felé adtak meg, szerintem a mai Budajenő volt. Ott voltak az akkor már meghalt Iwan illetve Iwanka földjei, amelyeken a fiai éltek már. Lehet, hogy az ő területük a mai Budajenő Perbál felé eső részén volt.? A kérdés tisztázása még nagyon sok levéltárban eltöltött órát igényel. Talán sikerül majd egyszer azt is kideríteni, vajon ki volt az az Iwan, akiről a török utáni ?praedio Szent Ivány?-t elnevezték, ill. miért nevezték így ezt a pusztát. Újabb kutatások szerint Ivánfölde is lehetett a mai Szentiván őse. Ugyanis Tinnye 1346-ban Iwandorf János és Zudor Péter birtoka volt.

Dr. Mirk Mária


  Kapcsolat

Cím: 2084, Pilisszentiván, Szabadság u. 85.
Telefon: 26/367-322
Fax: 26/367-397
E-mail: hivatal@pilisszentivan.hu