Pilisszentiván.hu
2019.09.19. Vilhelmina napja van

A község betelepítése

Öt német család már 1723-ban megérkezett, velük a települési szerződést 1724. április 24-én kötötte meg a Budai Ágostonosok vikáriusa, Scharinger Patrik atya. Ez az irat teljes egészében és épen megmaradt.
Az első öt család neve és származási helye:
? Peter Paxian Lohr am Mayn-ból, a majnai kerületből
? Heinrich Metzger és fia Hans Metzger Parthenstein-ből a majnai kerületből
? Lorentz Eisenkramer Oberwissä-ből, Mainz vidékéről
? Heinrich Hessing Lohr-ból.
Bőbvebben?
1728-ból két összeírás maradt ránk: az országos ill. a Budai Ágostonosok vikáriusa által készített. A két lista között jelentős különbségek vannak Bővebben?
Mindemellett az Ágostonosok gondoskodtak arról, hogy a betelepülők kétkezi munkájukkal és szorgalommal meg tudják teremteni megélhetésüket.

A Pest megyei Levéltár 1725. áprilisában kelt latin nyelvű irata arról számol be, hogy Szent Ivánon épített tanya (szállás, fogadó???) van, ezen kívül egy bérlő (lakó, zsellér???), akit szolgaként és erdészként tartanak. Évente 200 forintnyi termés és jövedelem érhető el szorgalommal és fáradsággal. Innen élnek (táplálkoznak), és látják el a rezidenciát (Ágostonosok) tűzifával. Ez lehetett a helyzet 1724 előtt, hiszen a község területére akkor érkeztek az első letelepülni szándékozó németek. A környékbeli települések közül Szentiván népesült be a legkésőbb. Az Ágostonosok nagy bölcsen befogadták a telepeseket, mert tudták, hogy a birtok csak akkor ér valamit, ha megművelik. Öt család már 1723-ban megérkezett, velük a települési szerződést 1724. április 24-én kötötte meg a Budai Ágostonosok vikáriusa, Scharinger Patrik atya. Ez az irat teljes egészében és épen megmaradt.
Az első öt család neve és származási helye:
? Peter Paxian Lohr am Mayn-ból, a majnai kerületből
? Heinrich Metzger és fia Hans Metzger Parthenstein-ből a majnai kerületből
? Lorentz Eisenkramer Oberwissä-ből, Mainz vidékéről
? Heinrich Hessing Lohr-ból.
Származási helyüket és nemzetiségüket tekintve tehát közép-németek, pontosabban frankok voltak. A magyar összeírók számára azonban minden német nyelvű ember sváb (a Fekete-erdő és Stuttgart környéke) volt. Ezt bizonyítja az is, hogy az 1728-as országos (regnicolaris) összeírás eredeti verziójában a Svevis (svábok) szó mellett áthúzva ott áll az, hogy ex Franconibus.

1728-ból két összeírás maradt ránk: az országos ill. a Budai Ágostonosok vikáriusa által készített. A két lista között jelentős különbségek vannak: az egyházi 12 családfőt sorol fel, a világi 14-et. Ezek közül csak 9 azonos mindkettőben, és a megérkezés időpontjai is eltérnek. Elképzelhető, hogy azért, mert a világi összeírás célja az adózók nyilvántartása volt, az egyházié pedig a tényleges állapot felmérése. Mivel a betelepülők az uralkodótól három adómentes évet kaptak, érdekükben állt, hogy kevesebbet mondjanak az itt tartózkodás éveit illetően. Mivel az egyházi összeírás talán lelkiismeretesebb és pontosabb volt, annak a listáját mutatjuk be, annál is inkább, mert sok lakónál a származási helyet is megjelöli.
?Első felülvizsgálata a földesúri jogoknak Sz. Iványon, megtartva 1728. május 18-án
A letelt szabad (adómentes) évek után, amelyek az első működési és rendtartási szabályzat szerint 727-ben, Szent Mihály napjáig alázatos kérelmére eme lakosoknak meg lett hosszabbítva; és mivel most már a rendtartás tisztességes megtartása végett szükségesnek találjuk, hogy újra felidézzük az általuk elvállalt kötelezettséget, a fent megjelölt időpontban a földesúri jog első revíziója (amelyet a fent említett törölt határidőktől többféle közbejött akadály miatt mostanáig nem lehetett foganatosítani) a következőképp történt:
Ím megjelennek a lakosok:
JOH: PETER NICOLA a Magyarországon levő Fünfkhirchenből* Ätteß-ben, felesége, Martin nevű fia és annak felesége, kitanult asztalos. érkezett 14 nappal ezelőtt.
SEBASTIAN HEINEMAN feleségével és Servatius nevű 19 éves nőtlen fiával, a Cölnben levő gestizből. érkezett 727 október elején.
JOH: ADAM ..... (családnév hiányzik)** cipész feleséggel, aki nem tart vele, és 4 gyerek, akik jelenleg nincsenek nála, a Cölnben levő gestizből. érkezett 724 októberében.
JOHANN ISERVAY Lohrbachból a Cölni kerületből. feleséggel és 1 gyermekkel. anyósával együtt és lánytestvérének 2 gyermekével. érkezett 727-ben Szent Mihálykor.
HILARIUS KLEIN, feleségével és 3 gyermekkel a Cölnben levő gestizből 727-ben Szent Mihálykor.
JOHANN DUNSS takács feleségével. Windtä-ből Trier tartományból. érkezett 727-ben Szent Györgykor.
HEINRICH MEZGER Parthensteinből a mainzi kerületből, miként az iratban*** (áll), feleségével és 1 fiával.
PETER PAXIAN feleségével és 6 gyermekével a Majna melletti Lohrból a mainzi kerületnél wyrzburg alatt. érkezett mint az iratban (áll)
HANSS MEZGER, kőműves feleségével és 4 gyermekével, mint HEINRICH MEZGER, akinek a fia.
HEINRICH EMICH feleségével 2 gyermekével Lohrból, mint Peter Paxian.
LORENZ EISSENKHRAMER, felesége és 1 gyermek. oberwißäből a mainzi tartományból érkezett PETER PAXIANnal és a többiekkel.
MICHAEL VOLLERT feleségével és 3 gyermekkel az elsővel egy markotányost is elhozva ins Sclabaken****.?
* Talán Pécs lehet, mert az Ágostonosoknak ott is volt rendházuk.
** A regnicolaris összeírásban RAISSNER.
*** Utal a települési szerződésre.
**** Jelentését nem sikerült megfejteni.

Összehasonlításul az 1728-as országos latin nyelvű összeírásból a névsor:

Nomina et cognomina Colonorum:
Joaennes Meczker
Josephus Merk
Henricus Essing
Petrus Paxian
Henricus Meczker
Laurentius Keller
Joannes Thomas
Hilarius Klain
Joannes Essenfel
Michael Follerth
Laurentius Aisengron
Sebastianus Schellerman
Petrus Nicola

Az 1734. szeptember 19-én készült ?revízió?-ban még két megérkezett család származási helye szerepel:
?MELCHIOR MEZGER és felesége Maincz-ból
JOH. GEORG MOSER és felesége, tiroli.?
Ekkor már csak kilenc családfőt írnak össze, majd felsorolják a kilenc tovább költözöttet, akik szándékukat bejelentették a földesúrnak, és a kolostortól megkapták az engedélyt ill. a költözőcédulát.

Érdekes adatokkal szolgál az 1728-as országos összeírás szöveges része is:
?Három éve kezdték a falut svábokkal betelepíteni oly módon, hogy hat házacskánál több nem volt felépítve, a többiek csak telket kaptak házépítésre és elkezdték építeni. Ezért olyan szegények, hogy leginkább koldulásból vagy kézi munkával máshol kénytelenek kenyerüket keresni. Vándorlók (instabilissimi), mert területükön igen kevés a szántóföld. Úgyhogy alig két jó gazdának elég az irtásokkal együtt. Földje fövenyes, homokos, köves. Hogy milyen termékeny, a jövő fogja megmutatni.
Kenderföldje nincs.
Rétje nincs, csak az urasági erdőkben. Ha volna marhájuk, néhány számára az erdőkben volna legelő.
Szőlőt most kezdtek ültetni, egy kapásból áll.
Tűzifát és paraszti épületfát szolgáltató erdejük van a földesurak jóvoltából.
Malmuk nincs.
Halászvizeik nincsenek.
Kereskedelmük nincs.
Ha van eladnivalójuk, 3 mérföldre Budára vihetik.
Földje hegyekből, dombokból és völgyekből áll.?
A szöveg olvasásakor és értelmezésekor két dolgot nem szabad szem elől téveszteni. Az egyik az, hogy az eredeti összeírás latin nyelven készült, fordítása gyakran nehéz és nem mindig egyértelmű, sokszor a nevek helyesírása is eltérő. A másik dolog pedig, hogy ez az adatfelvétel az adózók összeírása céljából készült, ezért a valóságnál sötétebb képet festett (gondolok itt a koldulásra). Az adófizetés akkoriban sem volt nagyon népszerű, pedig alkalom bőven volt rá. Például Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztáiban az 1738. február 13-14-i ülésnél olvashatjuk, hogy ?Az alispán beszámol a 12.000,- forintos házi- és hadiadó kivetéséről. A kivetett adó összege nagyobb, 15.762,- forint és 8 dénár azért, hogy a behajtást elkerüljék. Egy portára 58 dénár esik.? A kivetésben a helységnevek között Szentivány is szerepel.

Mindemellett az Ágostonosok gondoskodtak arról, hogy a betelepülők kétkezi munkájukkal és szorgalommal meg tudják teremteni megélhetésüket. 1737-38-39-ben a már letelepült 16 német család számára földet mértek ki házaik megépítéséhez ill. megművelésre. Minden család egyformán kapott az út mellett egy 15,5x30 öl nagyságú területet házhelynek, udvarnak és kertnek, valamint a szőlőhegyen az első területből 675 négyszögöles ?házi szántót?, a második területből a Köves földön 1322,5, a Magas földön pedig 1600 négyszögöles szántót. A faluban a házak között egy telket hagytak az egyház számára.

Dr. Mirk Mária


  Kapcsolat

Cím: 2084, Pilisszentiván, Szabadság u. 85.
Telefon: 26/367-322
Fax: 26/367-397
E-mail: hivatal@pilisszentivan.hu