Nagy változást hozott a község életében az 1989-es rendszerváltás. A közösség saját kezébe vehette sorsának irányítását. Az 1989-ben szabadon választott önkormányzati testület elsődleges céljának tekintette az infrastruktúra kiépítését a még eladható telkek árából. Ennek a politikának és a képviselők önzetlen, tiszteletdíj nélkül végzett munkájának köszönhető, hogy a faluban minden út aszfaltozott, teljes körű a csatornázás, a vezetékes gáz, villany-, víz- és telefonszolgáltatás. 1990 óta sok fontos fejlesztés történt a faluban: iskolabővítés (1993-94), a templom renoválása és a Fő tér kialakítása (1998), óvodabővítés (2002), új plébániaépület (2004).

Mit sem érne azonban a jó infrastruktúra, he nem telne meg élettel. A faluközösség összetartása abban mutatkozik meg, hogy az egyesülési szabadsággal élve a különböző érdeklődésű emberek összefogtak, egyesületeket és csoportokat alapítottak, amelyek rendkívül gazdag, színes társadalmi élettel töltik meg a közösségi színtereket. A teljesség igénye nélkül: német nemzetiségi énekkar, tánccsoport és fúvószenekar, nyugdíjas, sport, tűzoltó, polgárőr, faluszépítő, horgász, helytörténeti és nagycsaládos egyesület?

A közösség életében a falu megalakulásától fogva rendkívül fontos szerepet játszott a római katolikus vallás. Ezt hozták magukkal a betelepülő német ősök, ezt őrzik és ápolják a kései utódok. Az egyházközség annak ellenére, hogy nincs saját külön plébánosa, összetartó erőként jelen van a falu mindennapjaiban és ünnepeiben. Egy évtized alatt mintegy 20 közösség ill. csoport jött létre és tevékenykedik ma is, biztosítva az élő egyház vérkeringését. Örvendetesen emelkedik a templomba járók és a hitoktatásban részesülők száma. Több világi hitoktató és lelkipásztori kisegítő is közreműködik a hívek lelki gondozásában. A havi rendszerességgel megjelenő Szentiváni Harangszó tudósít a legújabb egyházi eseményekről és ad lelkiségi útmutatót.

Egyébként a Budapestről történő kivándorlás is rányomja bélyegét a község alakulására: egyre több magamutogató új ház épül, a régi szolid arculat és kedves hangulat, a nyugalom eltűnik, szaporodik a népesség, sokan használják a falut csak hétvégi és éjszakai pihenőhelynek.

A régiek helyett azonban új értékek is teremtődnek, mint például az 1990-ben megalapított Szentiváni Újság és az ugyanebben az évben első alkalommal megrendezett Szent Iván-napi ünnepség, amely immár fontos hagyománnyá vált és napforduló fesztivállá nőtte ki magát. A bajorországi Marktleugasttal 1988-ban megkötött testvérkapcsolat eddigi számtalan sok eseménye és az emberek között szövődött barátságok mind hozzájárultak a község sajátos arculatának kialakulásához. A díszpolgári cím megalapítása szintén új hagyományt teremtett. Az ötödik, jubileumi Szent Iván-nap azért is emelkedett ki a többi közül, mert Pilisszentiván kezdeményezésére két éves előkészítő munka után 1995. június 24-én írta alá Magyarország nyolc községe a Szentiváni Szövetség alapokmányát. ?Hitet téve a községeink önkormányzatai és polgárai közötti kölcsönös megértés és barátság érdekében folytatott közeledés mellett, azzal a kívánsággal, hogy a közélet minden területén tartósan kölcsönössé váljanak kapcsolataink, annak reményében, hogy községeink és polgáraink között folyamatosan elmélyüljön a barátság, a különböző területeken már fennálló kapcsolatok alapján Alsószentiván, Bakonyszentiván, Cserhátszentiván, Felsőszentiván, Győrszentiván, Pilisszentiván, Újszentiván és Zalaszentiván hivatalosan testvérkapcsolatra lépnek.?

Az 1990 óta eltelt idő eseményeinek hűséges krónikása a Szentiváni Újság.

Dr. Mirk Mária