Spolarich László alig fél évtizede éve él Pilisszentivánon, a festményein azonban sorra köszönnek vissza a falu és a környék jellegzetes tájai: a lakótelep, a Slötyi, a solymári kálvária, a vörösvári bányatavak.
A családjában nagy hagyománya volt a művészetnek  nagyapja, Spolarich Thoma László festőművész volt, nagynénje is festett, és keresztapja, az egri Nagy Ernő is festőművész, tanár volt, nem csoda hát, ha László is festeni kezdett.
“Már egészen kisgyerekkoromban készült rólam olyan kép, amin festek, és az iskolás éveim alatt is rendszeresen jártam rajzszakkörökre. Fiatal felnőtt voltam, amikor komolyan foglalkozni kezdtem a festészettel.” - árulta el a Szentiváni Újságnak adott interjújában, amelyet a legfrissebb, novemberi lapszámunkban olvashatnak.
Az első kiállítása 1983- ban a VSZM közösségi házban volt, ezt követte 1988 és 1997 között több önálló tárlat Budapesten. Bécsben is bemutatkozott 1990-ben, a Képző- és Iparművészek Érdekvédelmi Egyesületnek köszönhetően pedig a képeim az ország több pontjára és Franciaországba is eljutottak. Most pedig Pilisszentivánnak mutatja meg őket.
Galériánkban megtekintheti a művészt és néhány festményét.

Szentiváni Újság
Fotó: Isza Ferenc