Bizonyára sokan látták vagy olvasták, hogy az elmúlt évben több fát is kivágtak a Slötyi környékén. Erről az év folyamán többször is olvashattak, de Németh Kristóf okl. gazdasági agrármérnök jóvoltából most részletesen megtudhatják, hogyan is zajlik településünkön a fák állagmegóvása és – szükség esetén – kivágása. Az alábbi cikkben a fakivágási és faápolási kiírásokkal és annak szakmai hátterével kapcsolatban, a konkrét munkák és a faállomány-kezelés általános metodikájáról olvashatnak tájékoztatást.
Vegetációs időszakon kívül végzett aktuális faállomány-kezelési munkák 2021–2022
Januárban 2021-ben 4 nagy méretű, élet- és balesetveszélyes nyárfa kivágására kerül sor a Slötyi-tó körül, illetve a tűzoltóság pavilonja mellett. A faegyedek mindegyike fokozottan balesetveszélyes. 32 fán végeztünk akusztikus tomográffal vizsgálatot, és ennek eredményeképpen ezen fák eltávolítását a legsürgősebb feladatok közé soroltuk.
További 16 közepes és rossz állapotú nyárfát és zöldjuhart is ki kell majd vágni a szakmailag indokolható nagyobb jó érdekében. Ezen fák mindegyikét azért kell eltávolítani, hogy egy vagy több, lombkoronája alá szorult tölgyfa, cseresznyefa vagy szelídgesztenye szép fává érhessen, vagy éppen egy egészséges nyárfa felnövekedhessen. A fákat Markos Ferenc jelölte ki kivágásra az állomány érdekében. A település fáinak kezelése során felállított prioritásokat kezelve most jutottunk el oda, hogy ezeket közösen átnézve és újraértékelve a valóságban is megléphessük.
A Slötyi-tó közvetlen környezetében végzett munkák
A tó körüli faállomány sokáig nem volt kezelve, ezért kialakulatlan erdőként kezdett funkcionálni, amely a közlekedés- és vagyonbiztonságot figyelembe véve, valamint az élet- és balesetveszély megelőzésével, szűk élettérben csak extrém kockázat mellett tarható fent.
A korábbi munkálatok során egyrészt azon fákon történt beavatkozás, amelyek abiotikus behatás során (főként a 2017-es szélvihar következtében) megsérültek. Ennek kapcsán megtörtént a menthetetlen fák kivágása, a sérült koronarészek eltávolítása és a fák egyensúlyának helyreállítása. Második csoportot jelentették a csúcsszáradt fák, ezek esetében a száraz ágakat és koronarészeket távolítottuk el, főként a sétálóút fölött és a nyílt tereken. Harmadik kategóriába a gombafertőzött, szövetileg meggyengült, illetve törzsén vagy vázágain fizikailag meghasadt fák tartoztak, itt a koronaegyensúlyra való törekvés mellett a benntarthatóság előnyeit és hátrányait értékelve született döntés, például hogy a parkoló autók, utak irányában egy bennmaradó élet- és balesetveszélyes részeitől megszabadított fa túlzott visszavágás esetén is maradjon, ha a kivágás mértéke túlzott, vagy megmaradása a beljebb álló fák kidőlését akadályozza.
A fák lecserélése a fent részletezett okokból többéves (évtizedes) folyamat lesz, most az előzetes koronaredukció a közvetlen balesetveszély kockázatának csökkentése érdekében történt. Ezen a területen mind a klíma, mind a területhasználat (sport és rekreációs cél) megváltozása kapcsán indokolt a fák ritkítása és a diverzitás növelése, ezt a munkát kezdtük meg most.
Munkáinkat kizárólag szakmai alapon végezzük, amelyről részletes tájékoztatást adni szakemberek részére is jelentős időt igényel és költséges, de megfelelő körülmények esetén szívesen megtesszük.
Egy leegyszerűsített modell szerint a fakivágás öt okból történhet:
• ha favizsgálati jogosultsággal rendelkező (ez bármely önkormányzati és az országos szabályzásnál is szigorúbb!) szakember számára egyértelműen élet- és balesetveszélyes a fa,
• ha a fa akusztikus tomográffal történő vizsgálata során, annak kiértékelése kapcsán a törzs valamely keresztmetszeten jelentős törésveszéllyel bír,
• ha a fa gyökérstabilitás (dynaroot vagy pulling test) vizsgálata során kiderül, hogy a fa gyökérzete gyenge, a kidőlés veszélye jelentős,
• ha a fa más egészséges vagy értékes fát/fákat veszélyeztet, akár növekedésével más fába belenőve vagy azt elnyomva; akár terebélyes, rossz állapotú koronájával az alatta felnövő értékes vagy fiatal és egészséges állapotú, hosszú távon biztonságosan fenntartható egyedek tekintetében,
• ha a fa épített értékeket tesz tönkre növekedésével, vagy veszélyeztet rossz állapotával.
A leegyszerűsített faápolási modell alapján a rövid és hosszú távon fenntartható fák kezelése eltérő módon történik. A faápolás során szakszerű kézi fűrésszel történő metszéseket végzünk, indokolt esetben motoros fűrésszel kiegészítve (pl. nagy méretű sérült ág teljes levágása). A metszés célja a biztonságosabb, erősebb és ellenállóbb lombkorona kialakítása a vagyon- és személybiztonsággal érintett részeken. Ennek során eltávolítjuk a száraz, korhadt, gombás, nagyobb sérüléssel rendelkező ágakat és koronarészeket, illetve a fák érdekében a parazitákat és félparazitákat (fagyöngy, fakín, borostyán stb.). Indokolt estben, nagy méretű és értékes, vagy történelmi háttérrel bíró, különleges fák esetében koronabiztosítást is beépítünk.
A faállomány-kezelés szükségessége
A fákat érintő szakmai döntéshozatal a fent leírtaknál jóval összetettebb, ennek részletes megfogalmazása jelen körülmények között nem életszerű. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy amennyiben városi vagy települési környezetben a fákkal nem csinálunk semmit, akkor a zöldfelület értékét veszti, kockázatos és fenntarthatatlan lesz. (Mindaddig legalábbis, amíg el nem éri az őserdő állapotot kb. 700 éves távlatban. De ott a jelenleg emberileg megszokott funkciók nincsenek, és csak a legszerencsésebbek élik meg az idős kort.)
A mi célunk a fák és az épített értékek összehangolása olyan kompromisszumok mentén, hogy az észszerű, fenntartható, az emberek számára biztonságos, az állományban kezelt fák számára pedig (minél kisebb beavatkozással) élhető legyen. Ez az, amikor a félig mesterséges környezet lenyűgöző, de az ember által könnyen megközelíthető és kiszámíthatóan használható.
Németh Kristóf
okl. gazdasági agrármérnök
favizsgáló és faápoló szakmérnök
Fotók: Németh Kristóf
