A Hárs-hegy területén külső szakember bevonásával talajradaros felmérés készült az elmúlt hónapokban. A felkért szakemberek összesen 1668 m2 területet mértek fel. Megtudtuk, hogy az eddig feltárt teleprésztől keleti-délkeleti irányban – az eddig feltárt területhez képest - jóval nagyobb kiterjedésű az a terület, ahol elődeink kétezer évvel ezelőtt éltek. További részletekért kattintson!
Sok helyi lakos emlékezetében élénken élnek még azok a napok, amikor a Hárs-hegy területén 2012 és 2018 között régészeti feltárás zajlott. Ennek a szép időszaknak egyik koronájaként az önkormányzat átadta a „Pilisszentiván története a római korban” címet viselő régészeti kiállítóhelyet 2021 novemberében.
Az ásatások átmenetileg lezárultak ugyan, a kiállítótér megnyílt, de tudjuk, még sok mindent rejt a mély. Logikus cél, hogy az önkormányzat lehetőségeinek kereteit figyelembe véve tisztázza a lelőhely kiterjedését.
Külső szakember bevonásával talajradaros felmérés készült az elmúlt hónapokban. A felkért szakemberek összesen 1668 m2 területet mértek fel. Megtudtuk, hogy az eddig feltárt teleprésztől keleti-délkeleti irányban – az eddig feltárt területhez képest - jóval nagyobb kiterjedésű az a terület, ahol elődeink kétezer évvel ezelőtt éltek. Kőből rakott falakra, épületmaradványokra bukkantak, mindezt azonban még a föld rejti magában.
A jövő, az ásatások folytatásának lehetősége egyelőre még nyitott kérdés. Felelősségünk, egyben lenyűgöző és izgalmas feladat, hogy a régmúlt nyomába eredjünk.
Vörösmarty Mihály szavait idézve: „A múltat tiszteld a jelenben, s tartsd a jövőnek.”
Ha lesz folytatás, értesítjük Önöket, Benneteket.
Ne feledjétek, a már megnyitott kiállítótérben kelta és római kori kerámiaművesség emlékei és a római kori kőépítkezés jellegzetességei tárulnak elénk, valamint megcsodálhatjuk a császári korban használt pénzeket, viseleti kiegészítőket és szerszámokat.
A helyben megtekinthető néhány perces szerkesztett kisfilm pedig az ásatáson készült drónfelvételeket, fényképeket, térképrajzokat mutatja be.
Balasi Anikó, kulturális referens
fotók: Lóki Róbert